Argentína méretű jégfelület tűnt el az Antarktiszról, és nem tudják miért
A Déli-sark körüli jégtakaró nem egészen olyan rendszer, mint az északi párja.
A Déli-sark körüli jégtakaró nem egészen olyan rendszer, mint az északi párja.
Mintegy 30,5 méter magasságba emelkedhet majd Houston városában az a napóra, amelynek több funkciója is lesz.
Az Egyesült Államokban indult útjára az a kísérleti eszköz, amely ha sikerrel működik, kiszűrheti és megkötheti a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid 95 százalékát.
Az előző rekordot egy húsz évvel ezelőtti hőhullám idején mérték.
Miközben Kanadában és Görögországban erdőtüzekkel küzdenek, a világ több pontján is extrém hőhullámokat kell elviselni. Gavin Schmidt, a NASA egyik vezető tudósa szerint a jelenségek egy irányba mutatnak.
Meghaladja a hazai átlagot annak a több mint 21 ezer embernek a karbonlábnyoma, akik kitöltötték a hvg.hu karbonlábnyom-kalkulátorát. Annak örülünk, hogy a kérdőívet ilyen sokan kitöltötték, az elért eredményre azonban nem vagyunk büszkék. A többség ugyan klímatudatosan igyekszik hűteni az otthonát, de talán túl sokan autóznak indokolatlanul, és esznek túl sokszor húst. Ön kiszámolta már a saját karbonlábnyomát? Bónusz karbonszegény tippekkel a most éppen enyhülő hőség elviseléséhez.
Jelenleg még a La Niña jelenség érvényesül, ami lassítja a globális felmelegedést, az El Niño azonban már bontogatja szárnyait. Ha utóbbi dominál majd, az több tízezer halálos áldozattal járhat majd – csak Európában.
Egyre több fejlemény jelzi, hogy ürülnek a zsebek Magyarországon: a szűkülő piacon kiújult a taxisháború, a főváros is folyószámlahitelből működik és a kormány is azt vizslatja, mit tud még összesöpörni a padlásról. Persze hogy mindenki azt lesi, hol tud olcsóbban vásárolni, bár van, akinek – kettőt találhat, kiknek – van még mit a tejbe aprítania. Eközben nyakunkon a kánikula és a globális felmelegedés, amit Paks is megérzett, a kormány csőrét pedig újabb uniós eljárások és ítéletek piszkálhatják. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Július elején a Földön mért átlaghőmérséklet rekordot döntött (legalábbis 1979 óta), és immár tagadhatatlan a globális felmelegedés. De vajon hogyan hat mindez az emberi szervezetre? A Roehamptoni Egyetem kutatói erre a kérdésre keresik a választ.
Ismét igaz, hogy tegnap volt a világ legforróbb napja.
A nyári középhőmérséklet eközben országos átlagban 1,74 Celsius-fokkal nőtt meg.
Az Atlanti-óceán vizeit jelenleg sújtó példátlan hőhullám a tudósok szerint tengeri fajok tömegeinek észrevétlen pusztulásához vezet, ami a globális felmelegedés súlyosbodásával valószínűleg megismétlődik.
Ez 4 Celsius-fokos globális felmelegedésnél következne be egy friss tanulmány szerint. De már akkor is nagyon rosszul járna a régió, ha sikerülne valahogy a 1,5 fokos melegedésen belül maradni.
Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens: az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
A globális felmelegedés miatt jelentősen nő a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél – állapította meg egy új tanulmány.
A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekordhőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. Ez a jelek szerint jövőre még rosszabb lehet, valószínű, hogy 2024 lesz a valaha volt legforróbb évünk.
Az sem jó hír, hogy a földfelszíni átlaghőmérséklete alapján is minden idők második legforróbb májusán vagyunk túl.
Szemben a legutóbbi jelentésekkel, miszerint az Északi-sarkvidék legkorábban az évszázad közepe táján válhat jégmentessé szeptemberben, akár már a 2030-as években bekövetkezhet mindez – erre az eredményre jutottak új tanulmány szerzői.